Itt a tavasz!! :))

Végre-végre itt a tavasz!! A mai napon lényegében néhány óra alatt az összes hó elolvadt a kertünkben.

Délután kettőkor 17(!!) fok volt a teraszon, öt órakor még 11 fok!! Hurrá!!! :)) 

Samponszappan recept Ritának

Samponszappan zsíros hajra:

300g olivaolaj
50g ricinusolaj
40g jojobaolaj
200g kókuszolaj

81g NaOH
224g barnasör+csalántea

+ilang-ilang illóolaj, vagy levedula és rozmaring illóolajak keveréke

A legjobb szerintem akkor lesz, ha a barna sör igazi házi sör, amihez tudom, nem könnyű hozzájutni. Én kb 120g lefagyasztott sörben oldom a lúgot, majd ezt adom az olajokhoz. A maradék sört, illetve csalánteát pedig a végén adom a szappanhoz. Az illóolajat meg persze még később. :)
Nagyon szépen pudingosodik, és 4 hét alatt mindig megérik.

A samponszappan használatához viszont kell egy kis gyakorlat. Mert nem teljesen ugyanúgy kell vele hajat mosni, mint a bolti samponokkal. Alapvetően elég sok kell egy hajmosáshoz, legalábbis nekem, de mondjuk nekem sok hajam is van. Szóval jó sokat bele kell dörzsölni a hajba (aki félti a haját, az előrehajtott fejjel csinálja), addig, amíg habos nem lesz, aztán ezzel nagyon meg kell mosni a hajat is, meg a fejbőrt is. Általában kell egy második mosás is, amikor már tényleg jól felhabzik a szappan, kicsit lehet várni lemosás előtt, majd simán leöblíteni a vizet. Ecet nem kell utána.

Rita, nagyon kíváncsi vagyok majd, hogy hogyan sikerül! :))

Aloe verás szappan

Egy barátnőm ötlete inspirálta ezt a szappant. Én sokáig filóztam, hogy hogyan is lehetne megoldani, hogy aloe vera kerüljön a szappanba. A nyers növénylevet nem mertem beletenni, mert nem bíztam a szappan lúgosságának konzerváló hatásában, sokszor megjártam már a kis gél darabokkal...megromlanak, sajnos. :(
Aztán rájöttem, hogy lehet kapni szűrt levet is, amiben nincsenek géldarabok, és egyébként az ára sem olyan vad. Barátságos, natúrkozmetikumokkal kompatibilis anyagokkal van tartósítva (olyasmivel, mint a Rokonsal), így úgy döntöttem, hogy ezt teszem a szappanba. 100g-ot tettem bele a masszába. Ezt a 100g-ot levontam a kiszámolt víz mennyiségéből. A lúgot a vízben oldottam fel, az aloe-t pedig a szappankeverés végén, a formába öntés előtt tettem bele. Még egyszer jól elkevertem, és már öntöttem is ki. Remélem, hogy ezzel sok értékes anyagot megmentettem, és nagyon várom, hogy kipróbálhassam!!
A hatást zöld agyaggal próbáltam fokozni, ez a képen nem látszik annyira, mert egészen keveset tettem bele.

Bálint napra :)

Újra gerániumos szívecskék, természetesen sheavajjal és rózsaszín agyaggal. Ezekkel nemcsak a kedves szívét, de a bőrét is ápolhatjuk! :)

Újabb összefoglaló a krémek készítéséről

Még januárban körbeküldtem egy e-mailt azoknak a kedves embereknek, akik már használták a szappanjaimat és a krémeimet, és megkérdeztem tőlük a tapasztalataikat, élményeiket. Ez úton is nagyon köszönöm azoknak, akik válaszoltak, mert igazán sokat segítettek, több nehézségen, lustaságon is túllendítettek! :)

Arra gondoltam, hogy mivel krémeket készíteni tényleg nem könnyű dolog, ezért most ismét írok, és összefoglalom a legújabb tapasztalataimat, ötleteimet erről a témáról.

Egy emulziós krém elkészítése során több ponton is nehézségekbe ütközhetünk. Az első - és alighanem az egyik leglényegesebb - ilyen a konzisztencianövelő használatának a kérdése. Erre a legalkalmasabb és legtermészetesebb anyag a méhviasz. A másik szóba jöhető anyag a lanolin, de tapasztalataim szerint ez utóbbi anyag messze nem stabilizálja úgy az emulziókat, mint a viasz. A méhviasz tehát a legjobb dolog, ami történhet a krémekkel. Lehetőleg sárga, illatos viaszt használjunk, amely még a méhész által lett kiöntve gurigába, és paraffintól mentes...:)
A méhviasz a legjobb dolog, ami a krémekkel történhet, mert nagyszerűen stabilizálja az emulziókat. Ha megfelelő mennyiségű méhviaszt használunk, akkor akkor az emulzió még 25-30 fokon sem fog szétválni, és nem lesz olajos kiválás sem a felszínén. Ezek kívül pedig kevesebb emulgeálószert kell használnunk. Ez a megfelelő mennyiség pedig a kimért bázisolaj szintjétől egy ujjnyival kevesebb. Mármint ha a méhviasz már bele van reszelve. Majd fényképezek is, és akkor érthetőbb lesz...:)
A másik fontos dolog az emulgeálószer kiválasztása. Én lecitint és sztearinsavat használok. A lecitin azért nagyon előnyös, mert viszonylag olcsó, és persze nagyon természetes. A hátránya viszont az, hogy csak magas zsírtartalmú krémek készíthetőek el vele, és akkor is viszonylag sok kell belőle. Ha viszont túl sokat teszünk a krémünkbe ebből az anyagból, akkor az egyértelműen olyan lesz, mint a takony. Komolyan. Azt pedig senkinek sem lenne gusztusa magára kenni...:) Ezeket a hátrányokat kompenzálhatjuk a megfelelő mennyiségű méhviasz használatával. A méhviasz is emulgeál, így kevesebb lecitinre van szükségünk, a krémünk pedig így nem lesz takonyszerű.
A sztearinsav már kicsit barátságosabb, mármint a technológia szempontjából. Kevés kell belőle, olcsó, és magasabb víztartalmú krémek is készíthetőek vele. Ezek a krémek pedig igazán könnyűek és habosak lesznek, mármint ahhoz képest, mert ne a bolti vizes hidratáló feelinget várjuk. Mondjuk szerencsére. Egyesek viszont szkeptikusak ezzel az anyaggal kapcsolatban, mert nemcsak növényi, hanem állati forrásból is származhat. Engem ez azóta nem érdekel, amióta készítettem, és próbáltam disznózsíros szappant. :)
Kulcskérdés még a tartósítás, illetve a tisztán tartás. A gondos, és nagyon tiszta elkészítés nagyon fontos, de ugyanilyen fontos a gondos, és tiszta felhasználás is. Tiszta kézzel, és lehetőleg a napi fürdés után használjuk ezeket a krémeket. Valamint lehetőség szerint tartsuk őket a hűtőben. Ott nem romlanak meg, és nagyon extrém hőhatásnak sem lesznek kitéve, ami az alapanyagok újraolvadását okozhatja, ez pedig állagváltozást von maga után. Ez utóbbi általában nem befolyásolja a minőséget, a szépséget viszont annál inkább. :( Mármint a krém szépségét. Bár tapasztalataim szerint az előbb említett állagváltozás a már leírt méhviasz alkalmazás során nem eshet meg, de az ördög nem alszik, és a krémkészítő is csak ember.
A forgalomban lévő tartósítószerek egyébként nagyon jól működnek, de csakis akkor, ha rendeltetés szerűen használjuk őket. Tényleg. Ezt nem érdemes ellustálkodi.
Van még egy fontos dolog. A sheavajas krémeket az elkészítés után azonnal hűtőbe kell tenni, különben ikrásodhatnak. Ezt szerintem már leírtam egyszer, de azt még nem, hogy akakaóvajas krémek is képesek erre, de csak sok-sok héttel az elkészültük után. Eddigi tapasztalataim szerint ez kiküszöbölhetetlen, valószínűleg a kakaóvaj sajátja. Ezek a kis darabkák azonban egyáltalán nem érezhetőek, azonnal elolvadnak a kéz melegétől, ellentétben a sheavaj-jelenséggel. A baj csak az, hogy a sheavajas krémekkel az akkor is megtörténik, ha valamiért megolvadnak, folyékonyak lesznek, majd megint lehülnek. Ez van. Valamit valamiért, azt gondolom, hogy a szuper alapanyagok, és vegyszermentesség érdekében ezeket az áldozatokat meg lehet hozni.

Ha eszembe jut még valami, akkor majd kiegészítem a leírtakat, és teszek majd képeket is. Addig is további kellemes krémkészítést mindenkinek!